A világ női szemmel

Ahhoz, hogy a földhivatalnál tulajdonjog bejegyzés történhessen, többek között az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályban leírt feltételeknek megfelelő okirat benyújtása szükséges. A fenti kérdésben feltételezem, hogy az ajándékozásra gondoltak, de fontos rögzíteni, hogy ezen jogcímen történő szerzéshez is kell az érintett nyilatkozata. Hiszen a tulajdonjoghoz nemcsak jogosultságok, hanem kötelezettségek is kapcsolódnak. Titokban legfeljebb halál esetére lehet rendelkezni, de ha egyetlen gyermekről van szó, akkor ez is felesleges, mivel a törvényes öröklés rendje szerint a gyermek örökli meg a szülők vagyonát. A jelenlegi adózási szabályok szerint, amikor is a szülők utáni örökség a gyermek részére 20 millió forintig illetékmentes - ennél jobb megoldás nincs is.

A Ptk. 157. §.(2) bekezdés szerint: "A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él."

Ez a jogosultság tehát a tulajdonost jogait korlátozza, amely jogszabályi alapot teremthet a haszonélvezőnek a kiürítés kezdeményezésére. Szükséges azonban az ajándékozás körülményeit is ismerni, mert lehet, hogy az ajándékozó édesapa a használatot feltételekkel engedte.
A haszonélvezet a tulajdonjogból kivált és önállósult részjogosítványokat tartalmaz. A haszonélvezőt megillető bármelyik részjogosítvány hiánya kizárja haszonélvezet létrejöttét. A haszonélvező e jogok gyakorolására jogosult, arra viszont nem köteles.
A tulajdonost a haszonélvezet tartalmát kitevő részjogosítványok csak annyiban illetik meg, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. E jogok azonban a tulajdonost csak időlegesen illetik meg, amennyiben ugyanis a haszonélvező úgy dönt, hogy a haszonélvezeti jogát újból gyakorolja, a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a dolgot birtokába, használatába vegye. Ha őt ebben a tulajdonos megakadályozza, a tulajdonos a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint felel.
A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, a tulajdonos annak gyakorlása fejében ellenértéket a haszonélvezőtől nem kérhet. Az más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése ellenérték fejében is történhet.
A haszonélvezeti joggal terhelt dolog tulajdonosai a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt - akarata ellenére - a haszonélvezet megszüntetésére vagy korlátozására nem kényszeríthetik.

A szülők a vagyonukból általában egyenlő arányban kívánják részesíteni a gyermekeiket. Ugyanakkor gyakori, hogy még életükben az egyik gyerek nagyobb támogatáshoz jut tőlük (családalapítás miatt, az önálló élet elkezdéséhez). Ezt a hagyatékfelosztásakor be lehet számítani. Erre szolgál az osztályra bocsátás intézménye. Ha több leszármazó közösen örököl, köteles mindenki a hagyaték
értékéhez hozzászámítani annak az adománynak az értékét, amelyet ő korábban kapott. A bizonyítás az érdekelt örököstársakat terheli. Nem kell osztályra bocsátani a szokásos mértékű ajándékokat, valamint az arra rászorult
leszármazóknak nyújtott tartást.

Az örökhagyó házastársára száll mindannak a vagyonnak a haszonélvezete, amelyet egyébként nem ő, hanem például az örökhagyó gyerekei örökölnek.

Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. Korlátozni lehet az özvegy haszonélvezetét. Ennek bármikor helye van, ez azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét. Kivétel ez alól az özvegy által lakott lakás, az általa
használt berendezési és felszerelési tárgyak. A házastársat megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, mint a törvényes örökösöket.

Az örökség megszerzésekor a tulajdonjog szerzéshez kapcsolódóan illeték
fizetési kötelezettség terheli az örököst, ekkor adófizetési kötelezettsége
nem keletkezik.

A 2009. január 01-től hatályos illetéktörvény a leszármazók részére 20 millió forintos értékhatárig terjedő vagyonra mentességet enged
az öröklési illeték fizetés alól. Az örökölt ingatlan értékesítésekor keletkezhet adófizetési kötelezettség az SZJA rendelkezései szerint. A törvény azonban többfajta kedvezményt is nevesít, így ezeket a konkrét jogügyletnél kell megvizsgálni.