Misztika

Recepttár

  • Proin tellus justo

    Almás-krumplis rakott

    Feltöltötte: Reccece
    Az egyik hagymát felaprítjuk, kevés vajon, kevés liszttel megpirítjuk. Felöntjük a ...

hirdetés

Alig bírod ki tavaszig? Űzd el a telet!

Szerző:
Garamvölgyi Edit asztrológus
| Még senki sem szólt hozzá. Legyél te az első!
Cimkék:
misztika,
télűző szertartás,
busójárás

Bár még a januárnak sincs vége, de te alig bírod kivárni amíg jó idő lesz? Őseink ezért találtak ki számtalan módszert, hogy elkergessék a telet.

A december misztériuma, csillogása, emelkedett hangulata, boldog várakozása január első hete után egyik percről a másikra semmivé foszlik. Mindenkiben megfoghatatlan, de annál kellemetlenebb érzés kel életre: milyen messze van még a tél vége. Nem csoda hát, ha sokakban megfogalmazódik a gondolat, ideje elűzni valahogyan a fagyot.

Forrás: archív
 

Rituálé a hideg ellen

A néhány száz évvel ezelőtt élők kiszolgáltatottabbak voltak a természet erőinek, mint napjainkban mi. Nem csak az időjárás nehezítette az életüket. A tél félelmet keltett bennük, ezért védekezésül valóban megpróbálkoztak az elűzésével.


A közösségek tagjai ilyenkor összeverődtek, és ijesztőbbnél ijesztőbb maszkokkal, zajokkal próbálták rávenni a dermesztő hideget, hogy ideje lenne távoznia. A ricsaj, a zene vagy a szertartáshoz illő hangzavar, a derű, a tánc és a jókedv biztonságérzetet és erőt adott nekik legveszedelmesebb ellenségeikkel, a borúlátással és a szomorúsággal szemben. Ráébredtek ugyanis, minél többen vigadnak együtt, annál nagyobb erőt képvisel a közben keletkező jótékony energia és az összetartozás érzése. Talán a jeges hónapokat nem sikerült idő előtt elzavarni, de a melegség utáni vágy közelebb hozta egymáshoz a közösség távolabbi tagjait is.

Forrás: archív
 

Az ördög ünnepe

Magyarországon a legismertebb télűző szertartás a mohácsi busójárás. Ilyenkor a busók a hagyománynak megfelelően megpróbáltak minél ijesztőbb külsőt ölteni, ezért szőrös állati bőrökbe tekerték magukat. Nagy szarvú kecskemaszkokkal a fejükön és kereplőkkel a kezükben indultak útnak. Útközben igyekeztek minél nagyobb zajt csapni, hogy a hideg idő gyorsabban szedje a sátorfáját. Amikor besötétedett, máglyát gyújtottak, amelyre egy koporsót tettek. Ezzel szimbolikusan elégették a telet, miközben körtáncot jártak a tűz körül. A vidám szertartást – a féktelen jókedv és a félelmetes, ördögre emlékeztető jelmezek miatt – sokan a sátán ünnepének tartották.

Bár a busójárás, illetve a hozzá hasonló télűző népszokások eredeti funkciója már elvesztette jelentőségét, valamint a jelmezek is megváltoztak, a régi hagyomány megmaradt, és meghódította a városokat. A báli szezon idején, amely hamvazószerdáig (idén február 17.) tart, sok helyen rendeznek farsangi mulatságot, jelmezbált. A cél ma már nem a tél elűzése, hanem a közös szórakozás.

Szerelmi bosszú
 Számos udvarló szokás kapcsolódott a farsang időszakához, ilyen volt például a bakfazék. A hagyomány szerint a büszkeségükben megsértett, kikosarazott fiúk lyukas, szeméttel megtömött fazekat dobtak be a lányok kertjébe. A fiatal férfiak ilyenkor a következőt kiáltották be a lányos házba: „Férjhez nem mentél, hozzám nem jöttél, itt a bakfazék, főzzél benne ciberét." A cibere savanyított korpából készített étel volt, amelyet a böjt alatt fogyasztottak.

Lapozz tovább

hirdetés

friss hírek