Kapcsolódó cikkek

"Ez a Juli a Barátok köztből" - interjú Mérai Katalinnal

Mérai Katalin, a Barátok közt Illés Julija a Koraszülött Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Gomes-Martins Klaudia: Bőven van mit kitáncolnom magamból

Ismét sokezer néző előtt lép fel - interjú Koncz Zsuzsával

A nyár folyamán jöttök-mentek a társulattal: az országban több helyre vittétek, viszitek a kecskeméti előadásokat. Augusztus 5-én és 6-án a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatjátok be a Popeye-t, amelyben a népszerű matróz kedvesét, Olíviát alakítod. Hálás dolog lehet gyerekeknek szóló előadásban játszani.

– A Popeye sokkal inkább családi darab sok zenével fűszerezve: a gyerekek és a felnőttek egyaránt nagyon élvezik. A történetet szinte mindenki ismeri, és maga a karakter is rendkívül közkedvelt. Szeretjük ezt az előadást, mert fülbemászóak a dalok, és az egész sztori helyes.

Mielőtt Kecskemétre szerződtél, sokat dilemmáztál azon, itthagyd-e a fővárost?

Igazából nem volt min vacillálnom. Engem egyáltalán nem frusztrált az, hogy vidékre megyek. Friss diplomás színésznőként csak az számított, hogy jó feladatokat kapjak, és hogy sokat foglalkoztassanak. Másrészt, amikor hívtak, ajánlottak három olyan szerepet, amire épeszű pályakezdő nem mond nemet. Harmadsorban csak oda hívtak, egyébként pedig Kecskemét szerencsére nincs messze. Ez az egyik ok, amiért nem költöztem oda. Esténként az előadás után beülök az autóban és hazajövök. A próbaidőszak kivétel ez alól, olyankor csak hétvégente járok Budapestre. Így legalább kellően változatos az életem. Mindent összevéve nagyon örülök, hogy Kecskemét mellett döntöttem.

Trokán Nóra/ Forrás: TV2

Miközben a nővéred, Anna Veszprémbe szerződött, édesapád, Trokán Péter a szombathelyi színház tagja, anyukád, Papadimitriu Athina pedig Budapesten játszik.

– Igen, egy kicsit szétszóródtunk az országban.

A veled kapcsolatos anyagok közt mazsolázva egy érdekes részletre lettem figyelmes: van egy „közös" szereped Annával. Mindketten Helénát alakítjátok a Szentivánéji álomban: te a kecskeméti „változatban" remekelsz, a nővéred pedig a veszprémiben.

– Két évvel ezelőtt az első évadomban játszottam ezt a szerepet, Anna pedig a rákövetkező szezonban. Ő látta a mi előadásunkat, de én sajnos nem tudtam megnézni a veszprémit, mert a sors úgy hozta, hogy mindig játszottam azokon az estéken, amikor náluk ez volt műsoron. A „Szentivánéjihez" egyébként fűződik még egy jópofa élményem, ugyanis anno a bemutató napján apunak és Annának is éppen premierje volt. Így pár perccel este hét óra előtt körbeküldtünk egymásnak egy „Mindenkinek hajrá!"- sms-t.

Most pedig áruljuk el az olvasóknak, hogy a kávézóban, ahol beszélgetünk, fél perce csendült fel Caramel: Lélekdonor című slágere... Mondhatni, tökéletes az időzítés.

Nagyon örültem, hogy elénekelhettük ezt dalt a Nagy Duettben!

Annak én is örültem! Meg annak is, hogy megnyertétek a versenyt, merthogy nektek drukkoltam. Ahogy adásról-adásra figyeltelek, úgy láttam, maga az éneklés korántsem jelentett akkora kihívást számodra, mint az, hogy ügyesen és frappánsan reagálj a zsűritagok vissza-visszatérő, kissé provokatív és cseppet sem szakmai vonatkozású megjegyzéseire. Arra gondolok, hogy pl. Balázs Klári az első perctől kezdve össze akart boronálni Caramellel... Szerintem a műsor folyamán néhányszor feltetted magadnak a költői kérdést: „Kell(ett) ez nekem?"

– Amikor annak idején felhívtak a TV2-től és elmondták, miről lenne szó, úgy voltam vele, ha ez egy olyan műsor, ahol valami olyat lehet és kell csinálni, ami érdekel és még érteket is tud közvetíteni, akkor állok elébe. Hozzáteszem, azért az éneklés része is kihívást jelentett, hiszen nagyon sok ember előtt kellett dalra fakadnom, egy profival az oldalamon, miközben körülöttem mindenki kihegyezett füllel csak azt hallgatta, milyen a hangom, és hogy énekelek. A színésznőként szerzett színpadi rutinom ezúttal nem sokat nyomott a latban, mert abban a versenyben énekesként kellett helytállnom. Ami a bulvár részt illeti: mindvégig igyekeztem tartani magam az elveimhez, és bár eleinte valóban nem nagyon tudtam mit kezdeni bizonyos megjegyzésekkel, megfogadtam Feri tanácsát és egy idő után nem foglalkoztam velük. Próbáltam arra koncentrálni, ami a feladatom, az pedig az éneklés volt, semmi más.

Trokán Nóra és Molnár Ferenc Caramel/ Forrás: TV2

Köztudottan szereted az állatokat: elsősorban a lovakért rajongsz, illetve, úgy tudom, van egy kutyád, akihez nagyon kötődsz.

– Igen, egy berni pásztor, aki szegény egy betegségből kifolyólag kétéves kora óta vak. Most hétéves. Az a baj, hogy mivel látássérült, nem tudom hozni-vinni őt magammal. Egyébként sem az a fajta kutyus, aki leül és aztán huzamosabb ideig egy helyben marad. Ebből a szempontból nehéz vele. Szívem szerint sokkal több időt töltenék vele, hiszen imádom, de így szegénynek bele kell törődnie abba, hogy egyelőre alig vagyunk együtt.