Karrier

Recepttár

  • Proin tellus justo

    Csokis banános sütemény

    Feltöltötte: Reccece
    A vajat habosra keverjük a cukorral és a tojásokkal. Ezután hozzáadjuk a sütőport ...

hirdetés

Utáljuk a hétfőt - pedig a keddet kellene!

Szerző:
Dömötör Viola
| Még senki sem szólt hozzá. Legyél te az első!
Cimkék:
stressz,
stresszoldás,
teszt stressztűrés,
munka,
munkanap,
munkatárs,
munkavállaló,
munkahelyi stressz

Utáljuk a hétfő, pedig a kedd délelőtt a legstresszesebb időszak a munkahelyeken – jelentette egy brit kutatás.

Egy új felmérés szerint a kedd 11 óra 45 perc jelenti a legstresszesebb és leginkább melankolikus időszakot az irodában ülő dolgozók számára. Bár a legtöbb ember a hétfői munkanapot tartja a legrosszabbnak, azon mégis túljutnak valahogy. De ezután jön még csak a java, hiszen a kedd még rosszabb, mind a munkaterhelés, mind a stressz-szint szempontjából.

Az emberek ma már olyan túlpörgetett életet élnek, amelynek elkerülhetetlen velejárója a stressz, különösen, ha a munkáról van szó. Ezért a hét elején oly messzinek tűnő hétvégi pihenés méginkább letargiába dönti a munkavállalókat.

Forrás: Fotolia
Forrás: Fotolia

Állítólag a kedd 11 óra 45 perc az az idő, amikor a dolgozók szembesülnek a hét hátralevő részében még rájuk váró feladatokkal, és emiatt a stressz-szintjük is emelkedésnek indul. A tanulmány arra is rávilágít, hogy általában a keddi nap az, mikor az emberek hajlamosak végigdolgozni az ebédszüneteiket, felismerve, hogy milyen sűrű hét vár még rájuk.

Hétfőn lébecolunk, kedden megszakadunk

A felmérésben résztvevő háromezer munkavállaló 53 százaléka vallotta be, hogy általában a hétfői napot "átalussza", ellébecolja. Minden tizedikük vállalta fel, hogy még feladatait is képes elodázni, hogy helyette a sűrűbben tartott cigarettaszünetekben beszélgessen a kollégákkal, és a közösségi oldalakon nézegesse a hétvégén megörökített képeket. Majdnem minden ötödik alkalmazott ezért túlórázik másnap, hogy így hozza be a hétfői lemaradásokat.

Míg a briteknek mintegy fele stresszel a munkahelyén, addig világszerte egy átlagos alkalmazott mentális és érzelmi feszültségként éli meg a napi nyolc óra munkát. Az emberek 23 százaléka minden nap aggódik a napi és heti teendők miatt a munkahelyén. A felmérésben megkérdezettek 12 százaléka a főnökét, 9 százaléka pedig munkatársait okolja a munkahelyi feszültségért.

 A stressz
 A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség", mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló-képességét.

Sajnos a stresszes életmódnak rendkívül sok negatív hatása van az emberi szervezetre, a stresszben lévő dolgozó kevesebbet eszik, egészségtelenebbül táplálkozik, amely komoly emésztőrendszeri problémákhoz is vezethet. Az állandóan stresszes dolgozó ráadásul hajlamos egészségkárosító szokások rabjává válni (kávé, cigaretta).

A megfelelő ételekről és az elegendő vízmennyiségről való gondoskodás segít az immunrendszer fellendítésében, valamint véget vet annak a gyomorgörcsnek, mely izgatott és túlhajszolt állapotunkban tör ránk.

Kampány a munkahelyi stressz ellen

A Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége évekkel ezelőtt elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát.

A felmérések adatai szerint az Európai Unió tizenöt tagállamában a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28%-át) veszélyezteti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik.

A szakértők ennek leggyakoribb okát a munkakörülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár (a munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg a közös kasszát, és akkor még nem szóltunk a termelékenység csökkenéséről).

 A stressz leküzdése
  1. Elemezd őszintén a helyzetet, és képzeld el, mi a legrosszabb, ami az adott helyzetben megtörténhet.
  2. Készülj fel rá, és fogadd el, hogy elviseled, ha a legrosszabb bekövetkezik.
  3. Ha elfogadtad a legrosszabbat, akkor fordítsd arra az energiád, hogy megvizsgáld, hogyan tudsz egy kicsivel jobb eredményt elérni, mint a legrosszabb, aminek az elfogadására felkészültél.

Lapozz tovább

hirdetés

friss hírek