Jogos!

Recepttár

  • Proin tellus justo

    Kókuszos falatok

    Feltöltötte: Reccece
    A vajat keverjük habosra a kétféle cukorral. Adjuk hozzá a tojást, lisztet, sót, kem...

hirdetés

Táppénzre menni vagy betegen dolgozni - mi éri meg manapság?

Szerző:
Pink
| Még senki sem szólt hozzá. Legyél te az első!
Cimkék:
táppénzszabály,
táppénz,
szabadság,
munkahely,
munka,
keresőképtelen,
betegszabadság

Betegség, keresőképtelenség időtartama alatt az ember sajnos nem tudja ellátni a munkáját, mely esetben betegszabadságra, majd táppénzre lesz jogosult a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén, melyekről Dr. Bezzegh Edina a D.A.S. JogSzerviz jogásza tájékoztat.

Beteg talpán útilapu - elbocsáthatnak a táppénz alatt?

Beteg talpán útilapu - elbocsáthatnak a táppénz alatt?

Az elbocsátások szinte mindennaposak, senki nem érezheti biztosnak a munkahelyét. De mi a helyzet akkor, ha táppénzen vagyunk? Akkor is elbocsáthatnak?

Alap-, pót- és betegszabadság: kinek mennyi jár?

Táppénz - mennyi jár, ha beteg a gyerek?

A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelyet csak az adott évben vehet igénybe. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is.

Így jár a táppénz

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget.

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, mely iránti kérelmet a munkavállalóknak a munkáltatónál kell bejelenteni, az egyéni vállalkozóknak pedig a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél.

betegszabadság
Forrás: Fotolia

A táppénz összege

A táppénz összegét több tényező befolyásolja. Elsődlegesen a jövedelem határozza meg, melyhez figyelembe vehető jövedelmek egyrészt a rendszeres jövedelmek, például a munkabér (illetmény), pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, illetve a szerződés alapján havonta járó díjazás, vagy egyéb jövedelem, másrészt a nem rendszeres jövedelmek, például a prémium. A táppénz alapját ezen jövedelmek naptári napi átlaga képezi.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 százaléka, illetve 50 százaléka, azonban figyelembe kell venni a táppénz maximum összegét is.

Veszélyes!
A táppénz maximális napi összegének csökkenése miatt fennáll a veszély, hogy a munkavállalók betegség esetén inkább nem mennek betegszabadságra. Sőt, csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már nagy a baj. Az orvosok szerint azonban életveszélyes lehet, ha bizonyos betegségeknél halogatják a kezelést. Rosszindulatú daganat, szívproblémák esetén például nem szabad várni, de kisebb problémák is súlyos betegségekké fejlődhetnek.

Az idei táppénzszabály-változások

A táppénzszabályok változása miatt ugyanis a 2011. április 30-át követően keletkezett keresőképtelenség esetén a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét, ami a 78 ezer forintos minimálbér alapulvételével 5020 forint. 2011. április 30-án vagy azt megelőzően keletkezett keresőképtelenség esetén az egy napra eső táppénz maximális összege továbbra is a minimálbér 400 százalékának harmincad része, azaz – a 2011-es minimálbér alapján – 10040 forint.

A jogszabályváltozás a kismamákat is érintette, hiszen az a kismama, aki 2011. április 30. után veszélyeztetett terhesség miatt lett/lesz keresőképtelen, az az első naptól kezdve táppénzre lesz jogosult, és nem a munkáltató által fizetett betegszabadságot veheti igénybe.

További fontos változás, hogy 2011. július 1-től megszűnt a passzív táppénz intézménye. A korábbi szabályozás értelmében, amennyiben valaki a munkaviszonya megszűnését követő 3 napon belül megbetegedett, és felkereste háziorvosát, úgynevezett passzív táppénzt vehetett igénybe. A biztosítási jogviszony megszűnését követően legfeljebb 30 napon át járt táppénz ezen a jogcímen, ez a „kedvezmény" azonban megszűnt.

További változás, hogy a táppénzen lévő betegeket a járóbeteg-rendelőkben kötelesek soron kívül ellátni, melynek oka az, hogy ettől a betegek mielőbbi felgyógyulását remélik, és bíznak abban, hogy így a beteg hamarabb válik ismét munkaképessé, és táppénzes jogviszonya gyorsabban megszűnik.


Pin It

Lapozz tovább

hirdetés

Fotó és videó

Integer quam venenatis Tovább a videó megtekintéséhez

Lola - Bravo OTTO

Galéria

friss hírek

Fórum

  1. 1 Bandi1 udvarlós szobája:)
  2. 2 Korhatár nélküli problémáink:-
  3. 3 Boldog születésnapot,Boldog névn
  4. 4 Plusz pénz otthoni munkával
  5. 5 Dolgozzon otthonában!