Mi is az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGBF)?

Röviden: addig nem mehetünk ki az utcára az autónkkal, amíg nincs ilyen biztosításunk. Az autó tulajdonosának nevére állítják ki, a biztosító köteles megkötni a KGBF-et nemre, korra, bőrszínre való tekintet nélkül. Ami meghatározza, hogy mennyit kell fizetnünk, az a gépjármű kategóriája és hengerűrtartalma, az üzemben tartó életkora és lakhelye, valamint a káralakulás. A biztosítók ennek alapján más-más módon értékelhetik a kockázati tényezőket, emiatt ugyanarra a kocsira eltérő biztosítási díjat szabhatnak ki. A díjakat befolyásolják az alkalmazott kedvezmények: pl. gyermekkedvezmény, nyugdíjaskedvezmény, stb.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezi azon dologi károk, vagy személyi sérülések költségeit, amelyeket az autó tulajdonosa másnak okoz. Viszont, a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben, például szándékos károkozás esetén a biztosító ugyan kifizeti az általunk okozott kárt, de ezt az összeget kegyetlenül be is hajtja rajtunk, mi több, az úgynevezett bónus-malus besorolási rendszerben is több lépcsőfokkal lejjebb csúszunk, ami azt jelenti, hogy többet kell fizetnünk biztosítási díjként. Persze, ha balesetmentesen rójuk az utakat, évről évre kevesebbet is fizetünk.

A befizetéseket nemcsak a biztosító, hanem a hatóságok is folyamatosan ellenőrzik, hiszen e nélkül nem autózhatunk büntetlenül.

Forrás: Fotolia

Melyek az új törvény főbb pontjai?

Arra nem vállalkozunk, hogy a 2010. január 1-től életbe lépő új törvény (2009. évi LXII. Törvény) minden egyes, az eddigi szabályokhoz képest megváltoztatott pontját az olvasó elé tárjuk, de a PSZÁF honlapján kiemelt változtatásokat, és Hollós Zoltán biztosítási és hiteltanácsadónk ehhez kapcsolódó észrevételeit, tanácsait megosztjuk mindenkivel!

- Az idén a korábbi évekhez hasonlóan, a biztosítót váltani akaró ügyfelek november 30-ig mondhatják fel szerződésüket biztosítójuknál. A felmondott biztosítás december 31-ig érvényes, eddig kell megtalálni az új szolgáltatót is. Elmondható tehát, hogy az idei kampányban még nincsen változás - ad tájékoztatást Hollós Zoltán.

- Az új törvény szerint viszont az eddigi naptári évforduló helyett (ez az időszak január 1-től december 31-ig tart) az ügyfél a szerződéskötéstől számított egy év után válthat csak biztosítót (2010 januárjától, például a május 5-én vásárolt gépjárművel legközelebb a következő év május 5-től lehet új biztosítóhoz szerződni). A szerződésre mindig az előző, október 30-ig meghirdetett díjtarifa érvényes, amelyről a biztosító a szerződés fordulónapja előtt legalább 50 nappal írásban tájékoztatja az ügyfelet.

- Az ügyfeleknek előnyt jelenthet, ha ugyanazon a napon köti meg a casco és a kötelező biztosítását is. Így mindkettő szerződés díját könnyedén ellenőrizheti, kihasználva az esetleges együttműködési kedvezményeket - teszi hozzá szakértőnk. - Sokan félnek az árverseny mérséklődésétől is, de lehetséges, hogy ennek lesznek pozitív hatásai is: a nem megfelelő háttérrel rendelkező biztosítók eltűnhetnek a piacról!

- A következő fontos változás - mondja Zoltán -, hogy megszűnik a folyamatos játék, ki legyen a biztosítás szerződője! A KGFB szerződés esetében mindig az üzemben tartó a szerződő fél, és nem a tulajdonos. 2010-től aki a forgalmiban szerepel, az kötheti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

- A bónusz-malusz (díjkedvezmény-díjtöbblet) rendszer pedig annyiban változik, hogy az üzemben tartónyilatkozata alapján azonnal besorolható az ügyfél magasabb bónusz-fokozatba, nem kell kivárni a kártörténeti igazolást, és addig a legalacsonyabb, A00-ás fokozatban maradni.

Milyen könnyítésekre számíthatunk január 1-től?

- A törvény szerint végre nem csak az ellenőrzésre használják a biztosítók és az okmányirodák közötti rendszert, hanem az ügyfelek adminisztrációs terheit is csökkentik - teszi hozzá Zoltán. - Az üzemben tartónak a gépjárművel kapcsolatos változások (pl. forgalomból kivonás, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása) esetén elég csak a helyi okmányirodát értesítenie.

Milyen szigorításokkal számoljunk?

- A kárrendezés gyorsítása érdekében viszont szigorodtak a bejelentési kötelezettségek.
A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni. A biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnie, ha a kárrendezés elhúzódik, s erről is tájékoztatnia kell az ügyfelet.

- Újdonság, hogy a segédmotoros kerékpárokra és a négykerekű segédmotoros terepjárókra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni.

- Röviden összefoglalva, aki 2010. január 1. után vesz gépkocsit, az már a jövő évi kötelező kampányból kimarad, és a gépkocsi vételét követő egy év után tud csak biztosítót váltani.

Elvileg mindenki időben kap értesítést biztosítójától és az online alkuszok is megfelelő informatikával készülnek az új rendszerre. Automatikusan működő rendszer fogja figyelni a szerződések fordulónapját, és ennek alapján küld értesítést az ügyfélnek az aktuális díjakról.

Mi a helyzet az ismeretlen biztosítókkal?

- A Máv ÁBE botrány után a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy nemcsak az alacsony biztosítási díjra, hanem az ezért járó szolgáltatásra is érdemes figyelni. Azt talán kevesen tudják, hogy sok, a Máv Biztosítónál korábban kötelező biztosítással rendelkező ügyfél most bírósági perek lezárását várhatja, azzal, hogy meg kell fizetnie az általa okozott kárt, hiszen a biztosítási egyesület ezt nem térítette meg a károsultnak.

Nem érdemes tehát pár fillérért no name biztosítóknál kötni szerződéseket, hiszen néhány, nagy nevű biztosító ráadásul úgynevezett aktív kárrendezést is kínál, vagyis, ha összetöri az ügyfelük járművét egy kétes hírű biztosító ügyfele, akkor a balesetet szenvedett ügyfél saját biztosítójánál rendezheti a kárt és majd a biztosítója házal a pénzért!

Mi a teendő, ha elmulasztottuk befizetni a negyedéves díjat?

- Elvileg a biztosítók 60 napig még kockázatban állnak, azaz ennyi ideig még él a szerződésünk, ha nem is fizetünk. Ám, ha kárt okozunk, csak akkor térít a biztosító, ha a 60 napos kiterjesztett időszakban a díjat megfizettük. Ha nem érkezik be a 60. napig a díj, a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg, és a biztosító nem fizet az esetlegesen okozott károkért. A károsultnak a MABISZ alapból megtérítik a károkozás kapcsán felmerült költségeit, majd azt behajtják a károkozón - magyarázza Zoltán.

- A rendőri büntetések mértékéről nincsen információnk! A rendőr elvileg kérheti a kötelező biztosítás rendezettségének igazolását, amennyiben ezt nem tudjuk bemutatni, bírságot szabhat ki. Elvileg az adatbázis, amelynek alapján az okmányirodák és a biztosítók látják a díjrendezettség és a gépjárművek adatait, a rendőrség számára is elérhetőek.

A díjfizetés tehát nem a rendőri ellenőrzések miatt fontos, hanem azért, hogy ne zsebből keljen kifizetnünk többszázezer/millió forintot.

Ha kérdésed van a témával kapcsolatban, fordulj szakértőnkhőz, Hollós Zoltánhoz!