Az arcbőr öregedésének 80%-áért nem az évek múlása, hanem a napsugárzás tehető felelőssé. Így ha nem használsz fényvédőt, a ráncosodás elleni méregdrága kozmetikumokra költött pénz is pusztán pazarlás. A káros napsugarak ellen azonban nem csak kozmetikai szempontból kell védekezni. Bizonyos rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának elsődleges oka az UV-sugárzás. Sajnos a felvilágosító munka ellenére a bőrdaganatos betegek száma évről évre nő. Ennek előidézője elsősorban az, hogy sokan nem törődnek azokkal a veszélyekkel, amelyeknek a jelei csak 10-20 év múlva jelentkeznek.

A túlzott napozás öregít

Nincs százszázalékos oltalom!

A fényvédelem nem csak napkrémek, naptejek használatából áll. Ezek ugyanis legyenek bármilyen magas faktorszámúak, nem tudnak teljes védelmet biztosítani, hiszen hatásuk egy idő után csökken. A daganatképződésért felelős DNS (genetikai örökítő anyag) károsodását pedig a mai napig semmilyen készítménnyel nem lehet kivédeni. Ráadásul tapasztalatok szerint azok, akik fényvédő krémet használnak, már tökéletesen védettnek tekintik magukat a káros sugarakkal szemben. Ezért sokkal többet tartózkodnak a napon anélkül, hogy újra bekennék magukat, vagy ruhát vennének fel, ezáltal pedig jóval nagyobb sugárzásnak teszik ki a bőrüket.

Melyiket vegyem meg?

Válassz bőrtípusodnak megfelelő, magas faktorszámú fényvédőt. A modern készítmények vízállóak, fotostabilak, azaz fényre nem, vagy csak kicsit bomlanak. Ha te is, mint Magyarország lakosságának többsége, a II. és a III. típusba tartozol , akkor a nyár elején legalább 30-40 faktor ajánlott, ezt később lehet csökkenteni.

Mikor jelent veszélyt a nap a bőrre?

Mindig. A nap sugarai ugyanis kis dózisban is ártalmasak lehetnek. Ha valaki naponta akár csak 15 percig megfelelő védelem nélkül sütteti magát, növeli az esélyét, hogy idő előtt ráncosodjon, vagy különféle bőrproblémái alakuljanak ki.

Éppen ezért tanácsos UV-szűrőt tartalmazó arckrémet vagy alapozót használni mindennap, és a fedetlenül maradt testrészeket (kart, vállat, tarkót, kopasz fejbőrt, kézfejet) bekenni naptejjel akkor is, ha sétálni mész, kertészkedsz vagy éppen autót vezetsz. Ez utóbbira annál is inkább érdemes figyelni, mert az üvegen az UVB- és az UVC-sugárzás nem hatol át, de az UVA igen, ezért az ablak mögött is károsodhat a bőr!
Tehát mielőtt napra mész, 20-30 perccel korábban kend be magad naptejjel! Ezáltal a krém összetevői beivódhatnak a bőr mélyebb rétegeibe is, hiszen csak így tudja a kívánt védelmet biztosítani.

Tényleg vízálló?

Az ilyen termék nem biztosít egész napos védelmet, mindössze azt ígéri, nem kell minden egyes fürdés után ismét bekenned magad. Összetevői ugyanis láthatatlan védőburkot képeznek a bőrön, ezzel segítik, hogy a védőanyagok rajta maradjanak, a víz pedig leperegjen róla. Azt azonban ne feledd: ha megtörülköztél, és nem csak a napon szárítkoztál, a vízálló krémet is ledörgölted magadról, tehát a krémezést meg kell ismételni!

A fényvédő faktor (angolul: sun protecting factor) kifejezés rövidítése, melyet általában számokkal jelölnek. A szám azt fejezi ki, hogy mennyire képes a készítmény a nap okozta bőrpír kialakulását késleltetni a nem védett bőrhöz képest. Ez a védelem az UVB-sugárra vonatkozik. Ha pl. valaki 10-es fényvédőt használ, az tízszer hosszabb ideig tartózkodhat a napon anélkül, hogy a bőre megpirulna.
Mindez azonban csak akkor igaz, ha megfelelő mennyiségű krémet használsz. Egy felnőtt embernek kb. 30 ml-re van szüksége egy alkalommal, és a műveletet átlagosan kétóránként meg kell ismételni. Így ideális esetben a harmadik nap végén új flakont kell nyitnod. Azonban sokan ennek csak a töredékét használják, így a dobozra írt fényvédő hatásnak csupán 30-40%-ára számíthatnak.

ha még mindig bizonytalan vagy, melyik terméket válaszd, olvasd el a Naptejmustra című anyagunkat is!