Sós ételeket fogyasztani egészségtelen, a sólámpa a szobánkban viszont jó hatással van szervezetünkre. A csúszásmentesítő só az úton tönkreteszi a természetet, a sóbarlangokba viszont gyógyulni járnak az emberek. Hogy is van ez? A só negatív és pozitív hatásait vettük górcső alá.

Negatív: só a szervezetünkben

A só két ásványt tartalmaz: nátriumot és kloridot. A nátrium fontos, minden egyes sejtünk, valamint az összes testfolyadék is tartalmazza, ezért nem is tudnánk élni nélküle. De miközben életbevágóan fontos, túlzott fogyasztása bajt is okozhat.

A többletnátrium képes megmaradni a testszövetekben, és visszatartani a vizet. Ez puffadást idéz elő, ami viszont megemeli a vérnyomást, ez pedig a szív igénybevételét, terhelését növeli meg.

Az emberek többsége sajnos legalább hússzor több sót fogyaszt, mint amennyire szüksége van: magas vérnyomással, szívelégtelenséggel, vízvisszatartással kapcsolatos problémákkal fizet érte. Az agyvérzés – a magas vérnyomás egyik komplikációja – a vezető halálok azokban az országokban, ahol túl sok sót fogyasztanak, például Japánban. Más társadalmakban, mint például a mezőgazdasági jellegű Ugandában vagy az Amazonas medencéjében, ahol igen kevés sót fogyasztanak, a magas vérnyomás lényegileg ismeretlen.

A legtöbben őszintén meglepődnek azon, milyen kevés nátriumra (sóra) van szüksége a szervezetnek, egy napra átlagosan kb. fél grammra, vagyis 1/10 teáskanálnyira, mivel valamennyi nátrium természetes módon is előfordul a táplálékban.

Pozitív: só a lámpánkban

A sólámpa ugyanolyan kedvező hatást fejt ki szervezetünkre, akár egy hegyi nyaralás vagy egy sóbarlang-látogatás.

Energiaszükségletünk körülbelül 68%-át a beszívott levegőből kapjuk, ezért egészségünket és közérzetünket nagyban befolyásolja az, amit belélegzünk. A lakásban és az irodában viszont szervezetünk nem jut kellően jó minőségű levegőhöz, hiszen a rengeteg elektronikus készülék túl sok pozitív iont sugároz. Mivel a levegő elektromos töltéssel rendelkező részecskékből, pozitív és negatív ionokból áll, ezért otthonunkban ezeknek az ionoknak az egyensúlyára kell törekednünk. A sok használati tárgytól, a fűtéstől és a szennyezettségtől azonban felborul az egyensúly, emiatt érezhetjük levertnek és kedvtelennek magunkat. A pozitív ionok túltengése álmatlanságot és koncentrációzavart okozhat, illetve hozzájárulhat a krónikus betegségek kialakulásához is.

A negatív ionok úgynevezett "jó ionok" vagy "boldog ionok", mert nagymértékben befolyásolják hangulatunkat. Azt a jóérzést, amelyet a vízesések környékén, a hegytetőkön, vihar után, a tengerparton, erdőkben vagy sóbányákban érzünk, a negatív ionok hozzák. A negatív ionokban gazdag levegő pozitív hatást fejt ki a légúti betegségben szenvedők szervezetére. Ajánlják asztma, allergia, szénanátha, magas vérnyomás, idegfájdalom és reuma kezelésére is. Mindezen tulajdonságokat a sólámpa is magában hordozza, így lakásunk levegőjét természetes módon „ionizálja". 

A sólámpában lévő sókristályok is negatív töltésű ionokat adnak le, így annak biofizikai tulajdonságai pozitívan hatnak az ember közérzetére. A lámpa a lakás és az iroda mikroklímáját is jelentősen javítja, és biztosítja a könnyebb és egészségesebb légzést. Az elvégzett tesztek bizonyítják, hogy a hiperaktív gyerekek koncentrációs és alvási zavarai rövid idő alatt csökkennek, illetve megszűnnek, a sókristály „rendező" erejének köszönhetően.

A szakemberek állítják, az ionikus sólámpák megnövelik a fizikai és szellemi energiaszintet, enyhítik a migrénes fejfájást, erősítik az immunrendszert, javítják a figyelem- és koncentrációs képességet, növelik a tüdőkapacitást, csökkentik a nátha és influenza elleni érzékenységet.

Ha a sólámpát a sugárzó készülékek (TV, számítógép) közelébe tesszük, az kifejtheti ionizáló hatását, és egyensúlyba hozza a pozitív és negatív ionokat a levegőben. Irodánkban az íróasztalon, a hálószobában a fejünk mellett a helye! A sólámpa akkor is hatékony, ha nincs bekapcsolva, bár nem olyan intenzíven.

Negatív: só az úton

Magyarországon – ellentétben a „kulturált nyugattal" – a hólapáton és a sózáson kívül nem sok csúszásmentesítési eszközt alkalmazunk. A téli sózás viszont óriási terhet jelent, és árt a környezetnek. Külföldön rengeteg módszert ötvöznek, alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, így a környezetet is kevesebb kár éri. 2010-től bírságot kell fizetnie annak, aki sózza a járdát, bár az idei télen ezen szankció hatását nem éreztük.

Az idei télen sok csapadék, hó, eső, ónos eső esett, a közterületek fenntartói ezért jó magyar szokás szerint só és homok keverékét szórták a közutakra. Az utóbbi tíz évben telente átlagosan 20-25 ezer köbméter ilyen hintőanyagot szórtak a járdákra és az utakra: ez a szám nem kizárólag sót jelent, ebben benne van a homok, az útkáli, illetve egyéb csúszásgátló anyagok is. A csúszásmentesítést, például a közlépcsőket, hidakat, felüljárókat a sózás helyett alternatív anyagokkal: zeolittal és kalcium-kloriddal lehetne megoldani.

2010. szeptember elsején lép hatályba a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletnek az a része, ami szabályozza, hogy a járdákon nem lehet olyan anyaggal síkosság-mentesítést végezni, ami kárt okoz a környezetben.

Pozitív: só a barlangban

A sóbarlangok - mesterséges körülmények között a sókabinok - nem csak mint légúti betegségek kezelése használhatóak, hanem igen hasznosak légútjaink tisztításához, immunrendszerünk karbantartásához is.

A sóbarlang-terápia erősíti a szervezet önregeneráló képességét, csökkenti, illetve megszünteti a túlérzékenységet és a gyulladást. Helyreállítható vele az immunrendszer, javul az életminőség mindezen pozitív változások eredményeként javulnak a légzésfunkciós leletek, nő az egyén teljesítőképessége, megszűnik a gyulladás, javul a tüdő véroxigén ellátásának intenzitása. Allergia esetében könnyíti a betegség lefolyását, normalizálódik az egyébként tüneteket kiváltó.

Hazánkban a legismertebb sóbarlangjai: az Abaligeti-barlang, a Béke-barlang, az István-barlang, a tapolcai Kórház-barlang és a Szemlőhegyi-barlang.