Déd- vagy nagyszüleinknek nem kellett sokat tipródniuk, milyen nevet válasszanak gyermekeiknek. Általában az elsőszülött fiú az édesapja keresztnevét vitte tovább, akinek talán a szépapukáját is ugyanúgy hívták. A lányokat is valamelyik női felmenő után nevezték el. A keresztény világban az egyház azokat a neveket fogadta el, amelyeket korábban már védőszentek viseltek vagy az Ószövetségben előfordultak. Így lett aztán minden tisztességes magyar emberből a keresztvíz alatt Mária, Erzsébet, Zsuzsanna, Margit, József, János, László, István, Miklós.

Szabadon választottak
Ma már az ifjú szülők nagy része szakít a hagyományokkal. Ha már nem a családfán érlelt és tartalommal feltöltött nevekből szemezgetnek, honnan meríthetnek ötletet a kisbabájukat váró párok a név kiválasztásához?

A legkézenfekvőbb forrás Ladó János és Bíró Ágnes Magyar utónévkönyve (vagy a Pink.hu Utónévtára), amelyben 1520 lány- és 1182 fiúnév közül válogathatnak a leendő apukák, anyukák. Izgalmas olvasmány, mert a név mellett a szerzők feltüntették annak eredetét és jelentését is. Szerepelnek benne nem tipikusan magyar nevek, amelyeket csak magyar helyesírással fogadnak el a hatóságok, ilyen a Dzsesszika, Dzsenifer, Krisztofer, Szebasztian, de régi magyar nevek is, mint például a Csongor, Levente, Enikő, Csenge. Érdekes, hogy a Kincső, amelyről azt gondolnánk, hogy valamikor őseink használták, igazából Jókai Mór találmánya, a név jelentése, ő a kincs.
Ebben a könyvben csupa olyan utónevet találunk, amelyeket automatikusan anyakönyveznek.

Amennyiben mégsem bukkanunk rá a nekünk tetsző névre, először engedélyeztetni kell az újonnan találtat. A magyar névadási szabályok a világ többi országáéhoz képest elég szigorúak, emiatt nem nevezhetünk egy gyermeket Kazettának vagy Asztallapnak, mint mondjuk az Egyesült Állomokban, ahol bárki bármiről elnevezheti utódját. A németek például a 66 000 nevet tartalmazó Keresztnevek nemzetközi kézikönyvét forgatják, ha nem tudnak döntést hozni a gyermek nevét illetően. A francia anyakönyvvezető az új név bejegyezhetőségét attól teszi függővé, hogy az ne tegye a gyermeket nevetségessé.

Az újszülötteknek adható nevek száma Magyarországon folyamatosan bővül. Az összes anyakönyvezhető név megtalálható a MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján (http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/index.html). Ma több mint 3000 név szerepel rajta. Aki nem tud itt nevet választani, az az anyakönyvvezető segítségével vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Anyakönyvi Osztályának (1055 Bp. Kossuth Lajos tér 4.) írt levélben kérheti a név bejegyzését. A hivatalból a kérvényeket elküldik az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, amelynek munkatársai szakvéleményt adnak a bejegyezni kívánt névről. Ha a kutatók javasolják a bejegyzését, akkor adható a választott név. Amennyiben valami miatt nem tartják megfelelőnek, akkor a szülőknek új nevet kell választaniuk, vagy a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
2004 óta a nemzetiségiek is csak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékből választhatnak nevet. Amennyiben a saját névjegyzékében valaki nem talál gyermeke számára megfelelő nevet, akkor neki is külön állásfoglalást kell az általa vágyott név létjogosultságáról kérnie a kisebbségi önkormányzatától.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetébe évente átlag 200-330 kérvény érkezik. A 2005-2008 közötti időszakban a legtöbbet kérvényezett nevek a lányok körében a Kíra, Míra és a Zsolna nevek, míg a fiúknál a Deniel és Benett volt. De előfordultak köznévi jelentésű nevek is, mint Bodza, Ribizli, Cseresznye, Ánizs, Gerbera.
Érdemes még a szülés előtt elindítani az új név engedélyeztetését, a hivatal ugyanis két-három hét elteltével küldi meg a válaszát. A szülők a kérelemben indokolják meg, miért választották a még el nem fogadott nevet. Jó, ha leírják, hol találták, hol látták leírva a nevet, ha pedig eltér az írásmódja a kiejtésétől, hogyan kell kiejteni.
Előfordulhat az is, hogy a pici baba nemzetközi családba születik, például az édesanyja magyar, az édesapja afrikai, francia, finn. Ha a név a nem magyar szülő országában használatos, akkor a fent leírtak alapján kell kérelmezni az anyakönyvezését.

Név és személyiség
A pszichológusok szerint a gyermekeket általában nem foglalkoztatja, hogyan is hívják őket. Felnőttként pedig törvényes úton megváltoztatja a nevét, aki rájön, hogy nem tetszik neki. És persze egyszerű vagy extrém névvel egyaránt lehet valaki boldog és sikeres a munkájában.

A statisztikai adatok azt mutatják, a szülők inkább a lányoknak választanak külföldi vagy különleges nevet, a fiúknak kevésbé.

Szempontok a névadáshoz
Ha már egy kis élet ránk bízta magát, akkor ne csak a saját extravagáns elképzeléseink alapján válasszunk neki nevet, hanem gondoljunk arra is, hogy ne törjön bele a nyelve a sajátjába. Aztán lesz ő majd hetvenéves is - akkor is büszkén vállalhassa a nevét. Fontos szempont, hogy a vezetéknevével együtt se hangozzon rosszul a keresztneve (a szokásos ellenpélda: Vég Béla). Arra is érdemes ügyelni, hogy érthetően, könnyen ki lehessen mondani bemutatkozáskor a nevet, ne legyen benne mássalhangzó-torlódás.
Végül pedig, ha már amúgy is beszélgetünk gömbölyödő pocakunkkal, a magzatot is vonjuk be a névválasztásba! Egy kis rúgással jelezze, tetszik-e neki a kiválasztott név vagy sem.

Ha még nem döntötted el, milyen nevet adsz születendő gyermekednek, vagy kíváncsi vagy a saját neved eredetére, kattints az Utónévtárra!